All posts by : otthonikezelesek

Este tíz és tizenegy óra között a legideálisabb ágyba kerülni: azok lesznek legritkábban szívbetegek, akik ebben az időszakban hajtják álomra a fejüket – derült ki egy brit vizsgálatból.

A testnek egy 24 órás periódusokban működő belső órája van, ez a cirkadián- ritmus, amely a test és a psziché működését szabályozza- idézi az eredményekről beszámoló tanulmány vezető szerzőjét, az Exeteri Egyetemen kutató David Planst közleményében az Európai Kardiológiai Társaság (ESC).

Bár az epidemiológiai kutatásból nem lehet ok-okozati következtetéseket levonni, a szakemberek szerint a túl korai és túl késői lefekvés is nyilvánvalóan negatív hatással van a cirkadián ritmusra, és így negatív hatással a szív- és érrendszer egészségére. Eddig ezt még egy tudományos kutatás során sem elemezték.

A kutatás során a UK Biobank brit adatbank alapján 88 ezer ember 2006 és 2010 közötti adatait elemezték. A résztvevők átlagkora 61 év volt, 58 százalékuk nő. Egy kérdőíven részletes információkat adtak meg életmódjukról is, majd a kutatók ezeket az információkat vetették össze a szív- és érrendszeri betegségek, például szívinfarktus, agyvérzés, krónikus iszkémiás szívbetegség jelentkezésének gyakoriságával.

D-vitamin-hiány: megduplázza a szívinfarktus és a stroke kockázatát – olvasson tovább!

A European Heart Journal – Digital Health című tudományos lapban megjelent vizsgálat során a megfigyelt átlagosan 5,7 év alatt 3172 embernél jelentkezett szív- és érrendszeri betegség. Ez a résztvevők 3,6 százaléka.

A legritkábban azoknál léptek fel ilyen betegségek, akik rendszeresen este 10 és 11 óra között fekszenek le aludni.

Annál, aki este 11 és éjfél között kerül ágyba, 12 százalékkal nő meg a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, a csak éjféltől kezdődő alvás viszont már 25 százalékkal növeli meg. Ugyanakkor annál is 24 százalékkal növekszik meg az ilyen jellegű betegségek rizikója, aki már este 10 óra előtt lefekszik. A nőknél jóval nagyobb mértékben jelentkezett a kései lefekvés negatív hatása, mint a férfiaknál.

Olvasta már?

Kövesse az otthonikezelesek cikkeit a Google Hírek-ben, aFacebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

A vashiány és a belőle adódó vérszegénység gyakori állapotnak számít. Elsősorban akkor alakul ki, amikor valamilyen oknál fogva megnő a szervezet vas szükséglete, pl.fokozottabb növés, terhesség, szoptatás során. Azonban, ha felnőttként várandósság/szoptatás nélkül valakinél vashiányos vérszegénység alakul ki, úgy fontos utánajárni a mögöttes oknak, hiszen ez minden esetben valamit jelez. A témában dr. Fehér Ágnest a Trombózis-és Hematológiai Központ belgyógyászát kérdeztük.

Vashiány és vérszegénység

A vérszegénységnek (anémia) több típusa is létezik: ezek közül a legismertebb az a vashiányos vérszegénység. A vasra nagy szükség van a megfelelő vérképzéshez, mivel a hemoglobin egyik fő alkotórésze, valamint az oxigén hemoglobinon keresztüli szállításában játszik nagy szerepet. Amennyiben fokozódik a vas szükséglet (vagy nő a vasfelhasználás) és ezt a raktárakból nem képes a szervezet fedezni, úgy először vashiány, majd vashiányos anémia lép fel. Vérszegénységről akkor beszélünk amikor már a vörösvértestek, vagy/és a hemoglobin mennyisége a normál szint alá csökken.

Ezek a laborvizsgálatok a legszükségesebbek a diagnózishoz:

· Vörösvértest

· Szérum vas

· Szérum ferritin

· Transzferritin

· Transzferritin szaturáció

· TVF

· Hemoglobin

· MCV

· MCH

A vashiányos vérszegénység tünet

A vashiányos anémia mindig egy tünet, így azon kívül, hogy azt kezelni kell (étrend, gyógyszer, szükség esetén vénás vaspótlás), fontos a kiváltó ok felkutatása és annak rendezése- tanácsolja dr. Fehér Ágnes, a Trombózis-és Hematológiai Központ belgyógyásza.

A leggyakoribb állapotok, melyek vashiányos vérszegénységhez vezetnek

Nem megfelelő étkezés: az egyoldalú étkezés miatt különböző hiányállapotok alakulhatnak ki, így vashiány is. Ez főleg a vegetáriánusokat veszélyezteti, ugyanis a vas az állati eredetű táplálékokból tud a legjobban felszívódni. Ezen kívül nem jól összeállított fogyókúra is vashiányt eredményezhet.

Felszívódási zavar: a vashiányos vérszegénység hátterében gyakran találni valamilyen felszívódási zavart. Gluténérzékenység esetén pl.a vékonybél bélbolyhai károsodnak, így nem képes azokon keresztül a vas ideálisan felszívódni. Cöliákián kívül ok lehet még gyulladásos bélbetegség, de olyan onkológiai állapotok is, melyek hatással vannak a vas felszívódására.

Fokozott vérvesztés: ekkor nem elsősorban sérülés, komoly trauma miatti vérvesztésre kell gyanakodni, hanem olyan kórképekre, mint az erős menstruáció (ennek okát is érdemes kideríteni), vérzékenység, illetve a vérzéssel járó krónikus kórképek (aranyér, a gyomor-bél traktusból származó vérzések).

Olvasta már?

Kövesse az otthonikezelesek cikkeit a Google Hírek-ben, aFacebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

Sokakkal előfordul, hogy hiába kávéznak, nem érzik annak hatását, vagy épp ellenkezőleg, egy délutáni kávé után forgolódnak egész este. A koffein mennyisége és minősége mellett, az egyéni koffeinlebontó hajlamunk az, ami igazán befolyásolja miként reagál rá a szervezet. Szász Máté biológust, a SYNLAB szakértőjét kérdeztük.

Koffein – kockázatok és mellékhatások

A koffeint leggyakrabban a kávéval és a teával azonosítjuk, pedig üdítőkben, energiaitalokban, energiaszeletekben, csokoládéban és sok vény nélküli gyógyszerben is sokszor előfordul. Számos olyan terméket fogyaszthatunk napközben, aminek koffeintartalmát nem is vesszük észre, viszont életminőségünkben tapasztalhatunk kellemetlenséget, például alvászavart, szédülést vagy émelygést. Szász Máté biológus, a SYNLAB szakértője szerint érdemes megvizsgálni, hogyan reagál a szervezetünk a koffeinre, mert sokat segít a napi rutinunk tervezésében, de a hatékony sportolásban is.

Egy egészséges felnőtt vérében a felszívódott koffein mennyisége átlagosan 4 óra alatt csökken a felére, míg a teljes kiürüléséhez 10-12 órára van szükség. A koffeint főként egy máj által termelt enzim (CYP1A2) bontja le, ami egy örökölt gén hatására dolgozik. Az tehát, hogy hogyan reagál szervezet a koffeinre, az leginkább egy előre „kódolt” tényező.

Két típusú koffeinlebontási sebesség határozható meg: az emberek egy része gyors, míg mások lassú lebontóknak minősülnek. Ma már egy vérvételt követően, egyszerű genetikai tesztből kimutatható, hogy milyen öröklött koffeinbontó képességgel rendelkezünk. A meghatározott eredmény egy életre szól, aminek tudatában optimalizálhatjuk a kávéfogyasztási szokásainkat. Szász Máté, a SYNLAB szakértője elmondta, hogy a népesség 54%-a a lassú lebontók táborába tartozik. Ők több mellékhatást, rosszabb alvásminőséget tapasztalhatnak magasabb koffein bevitel mellett.

Kutatások azt is kimutatták, hogy a lassú koffeinbontóknál a napi 2-3 csésze kávé 36%-kal, míg 4 vagy annál több csésze fogyasztása 64%-kal növeli a szívinfarktus kockázatát, emellett a rendszeres koffein fogyasztás a fizikai teljesítményükre sincs hatással. Sőt, egy új kutatás azt bizonyította be, hogy a koffeint lassan lebontó nők fogamzóképessége gyengébb, és körükben valamivel nagyobb a vetélés esélye is. Ezzel ellentétben a gyors lebontókra napi 2-3 csésze kávé jótékony hatással van, és akár 4 csészével is ihatnak naponta anélkül, hogy növelnék az infarktus kockázatát.

Ha dohányzik, kevésbé hat a koffein

A dohányzás fokozza a koffeinbontó enzimek termelését, aminek hatására a rendszeresen dohányzó szervezet, közel kétszer olyan gyorsan bontja le a koffeint, mint egy nemdohányzó szervezet. A rendszeres alkohol fogyasztás is hatással van a koffeinlebontásra: 50 g alkohol hatására az ürülési idő akár 70%-al is megnyúlhat.

A grapefruit számtalan drog és gyógyszer ürülését befolyásolja, köztük a koffeinét is. Grapefruitlé fogyasztását követően, a koffein ürülése közel 30%-al lassul le, azaz ennyivel hosszabb ideig fejti ki hatását a szervezetben. Más kérdés, hogy egy kávé után ki tud lehúzni még egy pohár grapefruitot is jóízűen, ha szeretne tovább „magas fordulatszámon” maradni.

Mikor túl sok a koffeinből?

Habár néhány csésze kávétól könnyen rosszul érezhetjük magunkat, erős szívdobogást, szédülést, émelygést érezhetünk, a toxikus dózis mértéke ennél jóval magasabb: a koffein LD50 értéke 150-200mg/kg, ami azt jelenti, hogy egy átlagos felnőtt 75-100 csésze kávé egyidejű bevitele mellett 50%-eséllyel szenved végzetes egészségkárosodást.

Napi 4-5 csésze kávé messze van ettől a mennyiségtől, de tény, hogy figyelni kell a bevitt mennyiségre, és különösen arra, miként reagál rá szervezetünk.

Olvasta már?

Kövesse az otthonikezelesek cikkeit a Google Hírek-ben, aFacebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

A férfiak is igyekeznek megőrizni fittségüket, egészségüket és kinézetüket, ami azt jelenti, hogy egyre többen kezdenek bele valamilyen edzésbe. Azonban igen sokan veszik észre azt is, hogy igazából mindegy, mennyire intenzív az edzés, hogy csak otthon mozognak heti háromszor fél órát, vagy az edzőteremben izzadnak napi szinten, fáradtabbak, ingerültek, és állandó gond az izomgörcs is. A probléma azonban nem bonyolult, könnyen lehet rajta segíteni is.

A témában Ratkó Tünde termékenységi szakember, szülésznő van a segítségünkre.

Az izomfáradtság/ izomgörcs

A felsorolt gondok közül a legismertebb az izomgörcs. Az edzés következtében igen sokaknál jelentkezik, főleg akkor, ha a rendszeres mozgás eddig nem volt mindennapjaik része – de persze ez nem feltétel. Azt is sokan tudják, hogy az izmok fájdalmas, akaratlan feszülésének okozója a magnéziumhiány, ennek megfelelően igyekeznek pótolni a magnéziumot a szervezetükben.

Izomgörcs ellen: 13 gyógynövény, ami segít a görcsoldásban

Mára szerencsére a legtöbben nem önmagában keresik ezt a fémet, hanem a B6-vitaminnal karöltve, hiszen így a hasznosulása lényegesen jobb. Ennek ellenére az izomgörcsök megmaradnak. Mint olyan sok más esetben is, itt is arról van szó, hogy egy olyan problémát, melyet a test produkál, csak kivételesen ritka esetekben lehet egyetlen anyag pótlásával megoldani!

A magnézium, és a társai

Az izomgörcsök kialakulásában nagy szerepet játszanak a B-vitaminok is, és nem csak azért, mert a magnézium felszívódását segítik elő. A fájdalmas, akaratunk ellenére történő görcsös izomösszehúzódás elkerüléséhez mindenképpen szükség van B1, B2 és B6-vitaminokra is.

Sőt, ha ezek hiányoznak, vagy szintjük nem megfelelő a szervezetben akkor az izomgörcsök mellett sok más tünettel is találkozhatunk. Ezek között érdemes megemlíteni a fáradságot, vagy az ingerlékenységet – ezeket igen sok férfi tapasztalja, mikor rendszeres edzésbe kezd, vagy jobban megerőlteti magát. A B-vitaminokkal kapcsolatosan azt is ki kell emelni, hogy az immunrendszer megfelelő működésében is elengedhetetlenek, a mentális egészséghez, sőt, a megfelelő spermiumképzéshez is nélkülözhetetlen anyagok. Hiányukban így nem csak a fent említett tünetek jelentkezhetnek, hanem hosszabb távon akár depresszió vagy terméketlenség is – mondja Ratkó Tünde.

A tápanyagok pótlásával a legtöbb esetben ezek a tünetek meg is szűnnek. De ez nem is olyan egyszerű, főleg, ha az edzés alatt valamilyen speciális étrendet is követünk. Például a B1 vitamin az agyra és a vérképzésre is nagyon pozitívan hat, de a vérnyomáscsökkentők gátolják a hasznosulását, illetve mivel legnagyobb mennyiségben a sertéshúsban található meg, a húst nem fogyasztó emberek szervezetében nagyon gyakori a B1 vitamin hiánya.

Tápanyag-pótlás

A tápanyagok pótlása rendszerint étkezéssel történik, de ez nem olyan egyszerű, mint gondolnánk. Egyrészt a különböző étkezési kultúrák, diéták és életmódok okozzák a gondot, másrészt az élelmiszerek beltartalmának csökkenése, melyet a tömegtermelés, a finomított élelmiszerek használata és a környezeti ártalmak okoznak.

Étrendkiegészítővel, vitaminkészítménnyel azonban viszonylag egyszerűen orvosolható a hiány, bár ehhez azért figyelni kell a bevitt anyagok hasznosulására. Bevinni ugyanis egyszerű az anyagot, de ha annak kémiai kötései nem szervesek, akkor a hasznosulás siralmasan alacsony lesz. Biológiailag aktív, szerves kötésekkel azonban (-citrát; -glükonát) a hasznosulás is akár 80%-kal javulhat! Ezen pedig még tovább javít, ha a készítmény komplex, azaz a lehető legtöbb anyagot tartalmazza, hiszen az egyes anyagok hasznosulásához más anyagok is szükségesek!

Olvasta már?

Kövesse az otthonikezelesek cikkeit a Google Hírek-ben, aFacebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

Hogy pontosan milyen tünetek esetén gyanakodjuk jódhiányra, és melyek a biztonságos jódpótlás szabályai, Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa foglalta össze.

A túl kevés és a túl sok jód is káros

A pajzsmirigynek ahhoz, hogy hormonjait elő tudja állítani, jódra van szüksége. Mivel hazánkban a termőföld jódban szegény, ezért az itt termő növények is alacsony jódtartalmúak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek automatikusan jódtartalmú táplálékkiegészítőket kellene szednie, sőt Balázs professzor épp arra figyelmeztet, hogy a túlzásba vitt jódfogyasztás épp úgy felboríthatja a pajzsmirigy működését, ahogyan a jódhiány. Annyi különbséggel, hogy míg utóbbi esetben jellemzően pajzsmirigy alulműködés alakul ki, addig a túlzott jódfogyasztás autoimmun pajzsmirigybetegségeket és túlműködő göbös pajzsmirigybetegség esetén súlyos túlműködést is kiválthat.

„A szervetlen jód kétélű fegyver. Jóllehet a pajzsmirigy működéséhez valóban szükséges, de túlzott bevitelével a pajzsmirigygyulladás kialakulását, ill. fellángolását lehet kiváltani. Ez különösen fontos a terhesek esetében. Az alkalmazott „magzatvédő” készítmények között gyakran sok jódot visznek be, ez akár ismételt vetéléseket is okozhat!”

Milyen esetben lehet indokolt a jódpótlás?

1. Nyelési nehézség, nyakfeszülés

Ha kevés a jód a szervezetben, a pajzsmirigy egyre keményebben dolgozik, hogy jód hiányában is előállítsa a hormonjait. Ennek érdekében megnöveli saját méretét, hétköznapi nevén golyva alakul ki. A nyak mérete szabad szemmel láthatóan is megvastagszik, az érintettek nyelési nehézséget, nyakfeszülést érezhetnek.

2. Ok nélküli hízás

Ha ugyanúgy táplálkozunk és annyit mozgunk, mint korábban és a testsúlyunk ennek ellenére is nő, érdemes jódhiányra gyanakodni. A pajzsmirigyhormonok kontrollálják az anyagcsere sebességét. Ha nincs a működésükhöz elegendő jód a szervezetben, akkor kevesebb pajzsmirigy hormon termelődik, az anyagcsere lelassul, beindul a hízás.

3. Fáradtság és gyengeség

Tavasszal általános jelenség a fáradtság, ám ha érezhetően kevesebb az energiánk, bármikor képesek lennénk elaludni és hosszabb ideje gyengének érezzük magunkat, az jódhiány miatt is lehet.

4. Hajhullás

A jódhiány és a következtében kialakult pajzsmirigy alulműködés gyakori tünete a haj megritkulása.

5. Száraz, repedezett bőr

Ebben az évszakban szintén gyakori, a tél velejárója a hidegben száradó, viszkető, kirepedezett bőr. Ám jódhiány mellett hiába ápoljuk bőrünket különböző tápláló, hidratáló krémekkel, látványos javulást nem tudunk elérni csak akkor, ha gondoskodtunk a hiányzó ásványi anyag pótlásáról.

Ennyi jódra van szüksége

Egészséges szervezet számára a napi jódszükségletet az életkor határozza meg. 1 éves korig 40-60, 2-3 év között 70, 4 és 6 év között 90, 7 és 10 év között 120, 11 év felett pedig 150 mikrogram. Terhesség alatt 175, szoptatás időszakában pedig ennél is magasabb, 200 mikrogram jódot javasolt naponta elfogyasztani.

Ha azonban a felsorolt panaszokat tapasztaljuk, vagy tudjuk, hogy valamilyen pajzsmirigy betegségünk van, a szervezetben lévő jód mennyiségét vizeletből javasolt először pontosan meghatározni. Ennek mértéke alapján pedig orvosi javaslatra és ellenőrzés mellett személyre szabott jódpótlásra is szükség lehet.

Nem biztos, hogy a jódpótlás oldja meg a problémát!

A baj az napjainkban, hogy a jódot javasolják, adják, de a jód szintet, ill. ürítést nem határozzák meg. Ez olyan, mintha a cukorbetegeknek úgy adnák az inzulin, hogy a vércukrot nem határoznánk meg – hangsúlyozza Balázs professzor. Ha akár a jódhiány miatt, akár más okból pajzsmirigy betegségünk alakult ki, akkor nem biztos, hogy kizárólag a jód pótlásával orvosolni lehet a problémát. Alapos kivizsgálást követően a tüneteink függvényében hormonpótlásra vagy műtétre is szükség lehet, hogy a tüneteink megszűnjenek. A személyre szabott kezelés megválasztása endokrinológus feladata.

Olvasta már?

Kövesse az otthonikezelesek cikkeit a Google Hírek-ben, aFacebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

A szemdaganatok két nagy csoportba oszthatók: lehetnek elsődleges, vagyis a szemből kiinduló, elsősorban a szemet érintő daganatok, vagy másodlagosak (metasztatikus vagy áttétes daganatok), amelyek egy másik szervet érintő tumorból terjednek át a szemre. Ez utóbbiaknál a leggyakoribbak az emlődaganat, illetve a tüdőrák után kialakuló szemdaganatok.

Egy másik csoportosítás szerint a szemdaganatok érintik a szemgolyót, az azt körülvevő szöveteket, illetve a szem „függelékeit”, vagyis a szemhez közeli járulékos szerveket (pl. a könnymirigyet vagy a szemhéjat). A daganat lehet rossz- és jóindulatú egyaránt, az előbbiek közül a leggyakoribbak a felnőtteknél melanoma és a Non-Hodgkin limfóma, a gyermekeknél pedig a retinoblasztóma.

A szemdaganat okai és tünetei

Sajnos, nem tudjuk pontosan, miért alakul ki a szemdaganat, de bizonyos tényezők növelhetik annak megjelenését. Bár minden életkorban előfordulhat, az életkor előrehaladtával egyre nagyobb lesz a daganat esélye. Szintén nagyobb a rizikó a világos szeműeknél, és a betegség valamivel gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél.

A szemdaganatoknak, különösen a korai stádiumokban gyakran nincsenek tünetei, csak rutin szemészeti vizsgálatok során derül ki az elváltozás. Későbbi stádiumoknál előfordulhat zavaros látás, a látás csökkenése, kettős látás is. A szivárványhártyán vagy a kötőhártyán kialakuló melanoma apró, sötét pöttyként indulhat, mely lassan növekszik, így mindenképpen fontos ezt szakorvossal is ellenőriztetni.

A szemdaganat diagnózisa és kezelése

A gyermekkori retinoblasztóma diagnosztizálást segíti, ha alaposan megnézzük a gyerekről készült fényképeket. Az egészséges szemnél ugyanis a fényképen megfigyelhető egy apró, piros folt (ez tulajdonképpen a szemünk természetes reakciója a felvillanó vaku hirtelen, erős fényére), míg ha ez nem látszódik, esetleg fehér vagy sárga folt tűnik fel a képen helyette, az betegségre utalhat, melyet mindenképpen ki kell vizsgáltatni!

A szemdaganat kezelése általában nagyon összetett feladat, hiszen többek között szemész és onkológus együttműködésére van szükség. A megfelelő terápia megválasztása függ természetesen a daganat típusától, nagyságától, stádiumától, de a beteg állapotától, életkorától is. A kezelési lehetőségek között találjuk a műtétet, a lézeres kezelést, a kemo- és sugárterápiát és a gyógyszeres kezelést is. Időnként szükség lehet a szem teljes vagy részleges eltávolítására is.

A szemdaganat rendkívül ritka, hazánkban évente nagyjából 100 új esetet diagnosztizálnak. A betegek kilátásai általában jók, az ötéves túlélési arány 80% körül van, de ez természetesen függ attól is, hogy elsődleges vagy másodlagos daganatról van-e szó.

Olvasta már?

Kövesse az otthonikezelesek cikkeit a Google Hírek-ben, aFacebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

Mennyi milligramm C-vitamint kellene ehhez fogyasztani? Elég elkezdeni a C-vitaminos patikaszerek szedését akkor, ha már jelentkeztek a megfázásos panaszok?

Ha egy közvélemény-kutatást készítenénk arról, hogy mi a nátha megelőzésének a leghatásosabb módja, sokan a C-vitamin fogyasztása mellett tennék le a voksukat. A C-vitamin, aminek a szervezetbeni szerteágazó hatásai tudományos vizsgálatokkal igazoltak, elsősorban, mint immunrendszert erősítő vitamin él a köztudatban. Sokan vélik úgy, hogy az őszi-téli időszakban fogyasztott C-vitamin megvédi őket a náthás megbetegedésektől. Valóban így van?

Már a nátha előtt javasolt a megfelelő C-vitamin-ellátottság

A C-vitamin nátha megelőzésében és kezelésében játszott szerepét illetően még mindig nem egyértelmű a szakemberek állásfoglalása. Szinte biztosan kijelentő azonban, hogy a napi beviteli ajánlásokban szereplő mennyiség, azaz a hazánkban is ajánlott napi 80 mg aszkorbinsav adagolása nem jár észrevehető nátha-megelőző vagy nátha-gyógyító hatással.

A rendelkezésre álló eredmények alapján úgy tűnik, hogy a hangsúly a dózison és a C-vitamin-szedés elkezdésének az idején van.

Ha valaki megelőzési céllal napi 200-1000 mg-os C-vitamin adagokat szed, megbetegedhet ugyan náthában, de rövidebb lefolyású betegséggel számolhat: felnőtteknél 8 %-kal, gyermekeknél 14 %-kal rövidíti le a betegség időtartamát a megelőzési céllal alkalmazott aszkorbinsav. Továbbá, a megbetegedést megelőzően is szedett C-vitamin anáthás panaszok súlyosságát is képes enyhíteni.

Célszerű tehát folyamatosan gondoskodni a megfelelő C-vitamin-ellátottságról, és nem csak akkor szedni a tablettákat vagy kapszulákat, ha már megjelentek a náthás tünetek.

Extrém körülmények között jobban véd a C-vitamin

Érdekes megfigyelés, hogy az aszkorbinsav extrém körülmények között jelentősebb védő hatást fejt ki. A C-vitamin mintegy 50 %-kal mérsékli a nátha gyakoriságát szubarktikus (= sarkvidék alatti) körülmények között a síelőknél, futóknál és katonáknál.

Ez a helyzet a nagyobb dózisok szedésével

A friss tudományos eredmények alapján a nátha időtartamának lerövidítése és a naponta szedett aszkorbinsav-dózisok között – a napi 6-8 g-os (6000-8000 mg) dózisokig – egyenes arányossággal leírható dózis-hatás összefüggés állhat fenn. Másként fogalmazva: minél nagyobb dózisban szed valaki C-vitamint (napi maximum 6-8 grammig), annál inkább le tudja rövidíteni az esetleges náthás periódusa hosszát.

Az egyik vizsgálatban a napi 6 g-os adagok 17 %-kal rövidítették a nátha időtartamát, a C-vitamin-kezelésben nem részesülőknél tapasztalthoz képest.

A másik vizsgálatba bevont személyek napi 4, illetve 8 g C-vitamint kaptak. Esetükben a magasabb dózis (8 g/nap) alkalmazása 19 %-kal redukálta a náthás periódus hosszát, és a napi 4 g-os adagoknál ennek a hatásnak körülbelül a felét figyelték meg.

„Megadózisú” C-vitamin kellene?

Egyes szakemberek napi 15 g-os (15000 mg) vagy még annál is magasabb adagokat ajánlanak nátha esetén. Tudni kell azonban, hogy a „megadózisok” hatásosságának és biztonságosságának a klinikai vizsgálatára eddig még nem került sor.

A legismertebb megfázás elleni tápanyagnak a C-vitamint hisszük, sokan nem tudják, viszont hogy a D-vitamin valóban hatással van az immunrendszer működésére. A D-vitamin hiányállapotának a megszüntetése immunerősítő hatással bír, mérsékli az influenzás és felső légúti megbetegedések előfordulásának valószínűségét.

A D-vitamin segít a depresszió, illetve bizonyos daganatos megbetegedések kialakulásának megelőzésében, és azok kezelésében

A D-vitamin nemcsak az immunrendszer erősítése miatt fontos, hanem a csontanyagcserében, a daganatok – leginkább a vastagbél- és emlőrák – megelőzésében és a daganattúlélésben, valamint az autoimmun betegségek elleni küzdelemben is segít.

A legutóbbi ajánlás egészséges felnőttek számára októbertől márciusig napi 2000 nemzetközi egység (NE) D-vitamint jelölt meg naponta. Az új orvosi ajánlás szerint ezt akár heti egy alkalommal is be lehet vinni egy adagban (14 ezer NE), vagy akár havi 1 adagban (60 ezer NE) is. A túl nagy dózisnak (napi 6-10 ezer NE) azonban hosszú távon akár egészségkárosító hatású is lehet, ugyanis megnöveli a vizeletben a kalciumkoncentrációt, ami vesekövet is okozhat.

Áprilistól októberig pedig, ha napi 30 percet kint vagyunk a szabadlevegőn, máris pótolhatjuk a szükséges napi adagot, így nem szükséges D-vitamin táplálék-kiegészítőket szedni.

Forrás:

1. Hämila H. Vitamin C and infections. Nutrients doi:10.3390/nu9040339; 2017.

2. Hämila, H., Chalker, E. Vitamin C for preventing and treating common cold (Review). Cochrane database of systematic reviews (Online) 1, 2013, Art. No.:CD000980

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Olvasta már?

<kÖvetkezŐ cikk=””></kÖvetkezŐ>